Szótár
Kontúrozás
A tetoválás szakasza, amely lefekteti a terv kontúrját az árnyékolás vagy a szín előtt.
A kontúrozás a tetoválási folyamat azon szakasza, amelyben a művész lefekteti a terv kontúrjait, megalapozva annak formáit és szerkezetét, mielőtt bármilyen árnyékolás vagy szín kerülne rá. Egy kontúrtűcsoporttal – jellemzően több finom tűt szoros, kerek kötegbe forrasztva – a művész a sablonról követi a terv körvonalait, tömör, folytonos vonalakat juttatva a bőrbe. A kontúrozás stabil, magabiztos mozgást és egyenletes mélységet kíván, hogy a vonalak élesek, egyenletesek és töretlenek legyenek, mert a kontúr alkotja azt a vázat, amelyre a tetoválás többi része épül. A vizuális eredmény a terv tiszta váza, amely meghatározza olvashatóságát és összhatását. A művészek szinte mindig a kontúrozást fejezik be először, majd az általa kijelölt határokon belül folytatják az árnyékolást és a színtelítést. Az ügyfél számára a kontúrozás gyakran az ülés legélesebb, leginkább kaparó részeként írható le, kiváltképp a csontos vagy érzékeny területeken, bár általában gyorsabb a kiterjedt árnyékolásnál. A jól kivitelezett kontúrozás kulcsfontosságú a tetoválás tartóssága szempontjából, mert a megfelelő mélységbe helyezett tömör fekete vonalak évtizedekig stabilak és olvashatók maradnak, míg a túl sekély vonalak elhalványodhatnak, a túl mélyek pedig elmosódhatnak.